Mivel járulhatunk hozzá, hogy stabil legyen, erősödjön a párkapcsolatunk?
Hogy erősíthetjük másik iránti érzéseinket?
Erre van egy nagyon elterjedt módszer:
-Meg kell fogalmazni a kritikáinkat a másikkal kapcsolatban: „ Már megint széthagytad a ruháidat!”, „A manikűrös cuccaidat már megint az asztalon hagytad!”, „Rám se bagózol, ha hozzád beszélek!”
– Meg kell figyelni a másikban azt, amit nem szeretünk, ami rossz, vagy zavar minket,- akár nagyítóval is keressük ezeket,- és nap mint nap tudatosítani kell ezeket magunkban.
– Fontos, hogy ami zavar minket a másikban, azt ne vele beszéljük meg, hanem a barátokkal, barátnőkkel, mivel tőlük együttérzést, sőt esetleg saját életükből hasonló élménybeszámolókat kaphatunk, amivel segítik párunkkal szembeni negatív érzéseink megerősítését.
– Fontos azt is megbeszélni ismerőseinkkel, barátainkkal, hogy milyen egyéb gondolataik, ötleteink támadnak, amik segíthetik a kialakult helyzetünket, mint pl: „Mostanában azon veszem észre magam, hogy más nőket figyelek, és hogy ők is érdeklődést mutatnak irántam.”, „Szerintem el kéne hagynom a férjemet! Ha lenne valaki, akkor meg is tenném…” Itt is helyeslő megerősítéseket kaphatunk barátainktól ismerőseinktől.
– És ami a legfontosabb, hogy mindig a másik a hibás, sosem én! Ő nem szeret engemet, ő mindennek az elrontója, ő nem figyel sosem ránk, és még sorolhatnám.
Ha Ön is a fenti módszer híve, és ezt követi, vagy csak egyes elemeit, akkor biztos lehet benne, hogy jó úton jár…!
Jó úton jár, hogy eltávolítsa érzelmileg magát a társától!
Jó úton jár, hogy előbb vagy utóbb vége legyen a kapcsolatának!
Akkor mi a helyes módszer?
A fentiek ellentéte:
– Ne a kritikáinkat, hanem az igényeinket fejezzük ki: „Rakd légy szíves a ruháidat a helyére. (és folytatható így az érzéseinkkel: Ha széthagyod, az rosszul esik nekem, mert úgy érzem, hogy nem becsülöd, hogy rendet raktam.)”, „Rakd el légy szíves a manikűrkészletedet!”, „Szeretném, ha csak rám figyelsz, ha mondani akarok valamit.”
– Soha ne a rosszat, csak a jót keressük a másikban! Azt, hogy mi nem tetszik, mi zavar, mit nem szeretünk sokkal könnyebb megtalálni, mint amit szeretünk.
– Minden nap figyeljük meg a másikat, mi az, ami szerethető benne, mi az amit megtesz érünk, mi az amiért hálásak lehetünk neki!
– Problémáinkat ne a barátainkkal, ismerőseinkkel beszéljük meg. Ők elfogultak személyünkkel, és inkább csak együttérzést, sajnálatot kaphatunk tőlük, ami nemhogy fejleszti a jellemünket, hanem rombolja azt. Ráadásul hajlamos ilyenkor az ember még túlozni is egy picit (valaki nagyon), hogy ezzel is több odafigyelést kapjunk, és együttérzést. Ha valami zavar minket a párunkban, akkor azt inkább a párunkkal beszéljük meg.
– A barátainknak, ismerőseinknek inkább csak pozitív eseményeket, érzéseket fogalmazzunk meg társunkról, mert ez bennünk is növeli a párunk iránti ragaszkodást, míg a negatív dolgok (panaszkodás, ledegradálás) csak gyengíti azt.
– És amikor a társunkat okoljuk valamiért, akkor kicsit nézzünk magunkba. Miért zavar? Miben vagyok én hibás? Miért érzem ezt így? Fontos az önismeret!
De Ön is eldöntheti, hogy melyik módszer a helyes… Az első vagy a második.
Ha tetszett, olvassa el a többi bejegyzésemet is az oldalon, és ossza meg másokkal is!
Köszönöm!
Szép estét!
