Első bejegyzésemet egy olyan gondolattal kezdeném, ami a párkapcsolatok alapját is képezi:
„Az egyensúly lényeges. Ez minden jó, harmonikus kapcsolatra vonatkozik. Egyensúly a bűntudatban, szégyenben és lelkiismeret-furdalásban.”
Jo Nesbo (norvég író, zenész)
Bár nem vagyok elkötelezve a keleti (és más) filozófiák iránt, de már többen megjegyezték, hogy egyik-másik eszmefuttatásom hol az egyik, hol a másik irányzatokkal állítható párhuzamba.
Nem tagadom (sőt biztos), hogy gondolataimat, elveimet, eszmefuttatásom alapjait másoktól „örököltem”, de a nagy masszából saját magam gyúrtam át olyan formává, hogy azt a magaménak mondhassam.
Visszatérve az alapgondolatomra, hogy az egyensúlynak mekkora szerepe van az élet minden területén, így a párkapcsolatokban is, sokan bele sem gondolnak.
Például:
-
ha szomjasok vagyunk, inni szeretnénk;
-
ha éhesek vagyunk, enni szeretnénk;
-
ha melegünk van, hűvösebbre vágyunk;
És még sorolhatnánk.
Ezek ösztönös érzések, amik természetesek, és ha egyensúlyt teljesíteni tudjuk, akkor jól érezzük magunkat.
Hasonló a helyzet a párkapcsolatainkban, ahol testi vágyainkon kívül lelki egyensúlyunk megélésére, „egyensúlyba hozására” is törekszünk, de sokszor itt belekerülhetünk saját útvesztőinkbe.
Hogy mik ezek az „útvesztők”, hibák, amik kapcsolatainkat sok esetben zátonyra futtatják, felborítják a kapcsolategyensúlyunkat?
Hogyan lehet ezeket helyrehozni, hogy újra egyensúlyban, harmonikusan és ezáltal boldogan élhessünk párunkkal?
Nos ezekkel a kérdésekkel is fogok itt foglalkozni, remélve, hogy sokan hasznosítani tudják majd ezen gondolataimat!
